A tudományos konszenzus szerint a magzatok csak a 26. hét után – azaz a terhesség harmadik trimeszterében – válnak képessé a fájdalom érzékelésére. Az abortuszok 99%-a jóval ez előtt történik.
A fájdalom érzékelése összetett biológiai és pszichológiai jelenség. Ahhoz, hogy érzetekről, érzékelésről és tudatról beszéljünk, az agykéregben egy bizonyos számú neuronnak kell léteznie, és köztük megfelelő összeköttetésnek kell lennie. Ezek a szinapszisok már a harmadik hónapban elkezdenek ugyan kialakulni, de csak a 31. hét körül lesz belőlük elegendő, és a legtöbb neuronkapcsolat csak születés után fejlődik ki.
Emellett a fájdalom egy szubjektív élmény, amihez szükséges az agy általi tudatos feldolgozás – ez egy bonyolult összjátéka gondolatoknak, érzéseknek és érzeteknek. Az, hogy egy fájdalomérzetet mennyire érzékelünk kellemetlennek, függ a fájdalom bekövetkeztének előre látásától, a fájdalom időtartamától, a fájdalom kiváltó okának és következményének megértésétől, a fájdalmat kiváltó történés emlékétől és esetleges traumatikus utóhatásaitól, de függ különféle személyes és kulturális tényezőktől is. Ezért még az is nagyon kérdéses, hogy a harmadik trimeszterben levő magzatok érezhetnek-e fájdalmat, hiszen a magzatok még nem rendelkeznek tudattal – “egy folyamatos, alvásra vagy altatásban levésre hasonlító öntudatlan állapotban vannak” (Royal College of Obstetricians and Gynecologists, 2010 –, és a megszületett személyekhez képest egy teljesen más környezetben léteznek. Stuart W. G. Derbyshire, a magzati fájdalom szakértője így magyarázza a dolgot:
“Az anyaméh biztosította melegség és folyadékban történő lebegés megakadályozza a tapintás általi ingereket. Ehhez a védett környezethez képest a születés, majd a méhlepényől való elszakadás erőteljes taktilis ingereket hoz, amelyek segítségével az újszülött átkerül egy éber és aktív állapotba.”
Derbyshire a következőképpen foglalja össze a magzati fájdalmat:
- A fájdalomért felelős neuroanatómiai rendszerek a terhesség 26. hetére tekinthetőek kifejlettnek.
- A kifejlett neuroanatómiai rendszer elengedhetetlen, ám még nem elégséges a fájdalom érzékeléséhez.
- A fájdalom szubjektív érzékeléséhez szükség van az agy kifejlődésére, de szükség van az elme bizonyos szintű fejlettségére is – ami a születést követően, a másokkal való interakciók révén történik.
- Az a tény, hogy a magzat nem képes fájdalmat érzékelni, még nem feltétlenül ad erkölcsi választ az abortusz kérdésére, viszont egy érv lehet a különböző jogi és orvosi törekvések ellen, amelyek az abortusz okozta feltételezett fájdalmat hivatottak megakadályozni.
Források:
British Medical Journal, Can fetuses feel pain? by Stuart WG Derbyshire (2006)
Pro-Choice Action Network, Fetal Pain: A Red Herring in the Abortion Debate, by Joyce Arthur (2004)
Royal College of Obstetricians and Gynecologists (RCOG), Fetal Awareness: Review of Research and Recommendations for Practice (2010)
New York Times – Complex Science at Issue in Politics of Fetal Pain, by Pam Belluck, Sept 16, 2013